Az alagút

Az alagút

Írta: Kovács L. István

Az alagút, a sötétség,

felfedezésre váró mélység,

út, mely ismeretlenből indul,

és nem tudni kit, hová vezet,

mélységében ki, meddig mehet.

A kisebb aluljárók fényei,

csak csalfa remények képei,

azt hisszük, hogy a fényre léptünk,

illúziót kergettünk, csak egy

új, ismeretlen elé értünk.

Felelet nélküli új kérdés,

bizonytalanság, és kétség,

összefüggés és elágazás,

de, hogy, hogy működik a világ,

csak gyertyalángnyi pislogás.

Keressük a gyökeret földön,

vízben, „fenn” a csillagok között,

jöttünk, vajon kitudja honnan,

míg rövid létünk el nem múlik,

tévelygünk e Föld nevű honban.

2016. április 26.

Tiszakécske