Muzsikál
az erdő
Írta: Kovács L. István
Sétálok
az erdőben,
a
természet szentélyében.
Nyugalom
a vállamon,
béke a
szívemben és figyelek.
Figyelem
az erdő muzsikusait,
ahogy
zenélnek láthatatlanul.
Barcog
egy szarvas, mély,
öblös
baritonját fújja,
a fák lombjából
válaszol egy kakukk,
mintha a bőgés neki szólna.
Az
aljnövényből fácán kakatol,
bokrok
alatt rejtőzik valahol.
Egy
harkály ritmust kalapál,
fatörzse
a pergődobja,
a kéreg
alatt szút talál.
Hirtelen
pillanatnyi csend után,
röfögés,
csörtetés, visongás,
vaddisznócsaládi
zajongás.
Rájuk
huhog egy bagoly álmosan,
épen most
van félálomban,
vadászott
egész éjjel,
álmát
most a disznók röfögték széjjel.
Elhal a
csörtetés, csak a fák susognak,
majd újra megszólal a zene,
majd újra megszólal a zene,
sármány,
fenyőrigó, csuszka
kapcsolódik
bele.
Óvatosan
elindulok,
mintha
templomban járnék,
feltöltötte
lelkem az erdei játék.
2016.
június 7.
Tiszakécske.
Artist: Éva Kovács
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése