Pipacsok

Pipacsok

Írta: Kovács L. István

Nem szeretem a pipacsokat.

Tolakodóan uralják a teret,

elvesznek mindent, amit lehet.

Bár nem övék a búzatábla,

mégis belekapnak a sárguló kalászba.

Mintha lángolna tőlük a mező,

már a rétek selyme sem tarka,

nincs ezerszínű pompa rajta,

csak a tengernyi pipacsok vöröse,

olvad a horizont tiszta kékjébe.

Mert az eget is le akarják nyelni,

pont olyan lángolva égnek,

fehér felhőkön a fodros szélek,

akár itt alant a hullámzó róna.

Tán az ég, a föld tükörképe volna?

Nem szeretem a pipacsokat.

Démoni külsővel hódítanak,

mint tangót táncoló dámák,

de szirmuk mélyén sötéten,

ott lapul a fekete ármány.

2016. június 3.

Tiszakécske.