Bor
Írta: Kovács L. István
A bor,
sok gyümölcsnek lehet leve,
de
szőlőből van nemesebbje.
Nevelkedett
domboldalán,
gondos
gazda keze nyomán,
és a
napnak aranyfénye,
jó
hatást tett az ízére.
Fűszeres
és testes nedű,
gazda
arcán büszke derű.
Koccintunk
az egészségre,
köszöntés
a születésre,
áldomás
a házra,
vásárra,
és nászra,
jó lakoma
öblítésre,
finom
bort a terítékre.
Bort
adunk a fájdalomnak,
és a
dalok bánatosak.
Az
örömre is iszunk egyet,
hadd
fokozza a jó kedvet,
jöhet rá
egy vidám nóta,
amely csak
is szívből szólna.
És
mikor már hajnalodik,
a
vendégség búcsúzkodik,
még egy
pohár kell az útra,
nem is
vagyunk még berúgva,
az
asszonynép szólít indulásra,
megyünk,
csak még egy korty a búcsúzásra…
2016.
június 20.
Tiszakécske
Kép: Josimovic László
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése