Higgadtan

Higgadtan 

Írta: Kovács L István

Lehűteni hideg falnak támasztom forró fejem,

már nem menekülök, nincs hová érkeznem.

Beletörődök mindenbe, magamat megadom,

nem csörgetem a láncot, a harcot feladom.

Tűröm a sorsot, min vágón a barom: békésen,

vesztettem a kezdet kezdetén, kudarc az életem.

Hiszek és naivan megbízom ma is, mindenkiben,

hiába ropogtat a sors, nem rendült meg a hitem.

De mégis, behúzódom jó mélyen a csigaházba,

az ajtót kilincs nélkül, szorosan magamra zárva,

élek majd csendesen, ahogy remetének illik,

míg szívem helyén lobogva tűzrózsa nem nyílik.

2018. február 21.

Tiszakécske.