Társasjáték
egyedül
Írta: Kovács L István
Apró csónak hányódik a tengeren,
rajtam kívül nincs más a fedélzeten.
Vergődöm, démonokkal viaskodok,
csatát vesztettem, élő halott vagyok.
Kivet a tenger, partot ér csónakom,
társasjáték az élet, de feladom.
Megállok, most nincs erőm, pihennem kell,
várok, majd kicsit később indulok el.
A kockát néha túl messzire vetem,
olykor egyest dobok, ezért a vesztem.
Hatossal lehetne újra beszállni,
de én, nem akarok tovább dobálni.
Menjen csak nélkülem tovább a játék,
tét nélkül, partról kibicelni ajándék.
Ha, már unalmas lesz, tovább ballagok,
ahogy szoktak a magányos farkasok.
2018. február 14.
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése