Féltelek

Féltelek

Írta: Kovács L. István

Lassan múlnak az évek,

időm homokja pereg,

mint ősszel a fákról,

a színes levelek,

de néhány ott marad,

nem tépik le a szelek,

sokáig őrzik az ágak,

mint nyári emlékeket.

De ifjú vagy még,

gyenge a harcra,

vékony a derekad,

kevés a gyökered,

bár őrzöl néhány levelet,

de ha kihív az élet,

viharral kell küzdened,

ahhoz kevés az erőd,

féltelek, mi lesz veled.

Nem hagylak egyedül,

nem leszel védtelen,

öreg, ráncos a kezem,

de vigyáz rád, óvón ölel,

hogy virágba borulhass,

ha a tavasz jön el.

2015-10-20

Tiszakécske.