Lopott csók

Lopott csók

Írta: Kovács István

Este van, az utca nyugalomban,

már csak itt-ott pislákol fény az ablakokban,

lomha sárga fénnyel ég az utcai lámpa,

mintha szégyellné magát és semmit sem látna.

Pedig ott, alant mintha valami volna,

akár egy leány a legény karjába omolna,

ölelik egymást szorosan, vadul

köröttük izzik a levegő,

bennük adrenalin háború dúl,.

Szívük kalapál, ereikben dübörög a vér,

égő ajkuk még több csókot kér,

izzik a szerelmük legalább ezer fokon,

mellettük az éjszaka is lábujjhegyen oson.

Csönd van, az utca nyugalomban,

csak néha egy eltévedt bogár koppan,

és lomha sárga fénnyel ég az utcai lámpa.

2015-10-04

Tiszakécske.