Gyermekláncfű,
(pitypang)
Írta:
Kovács L. István
A
nyár bolondja voltam,
kora tavasz
óta sárgán virágoztam,
nem
vagyok nagyigényű,
bárhol
megnövök,
erdőn,
mezőn, árokparton,
ha
jössz, szembejövök.
Virágom
a napkeltével nyílott,
estig
élveztem a sugarát,
sugarának
minden aranyát,
amerre
járt fejem arra hajlott,
a
gyógyhatásom igen nagyra tartott.
Aki
szeret jóízűen meg is ehet,
salátába
tedd bele a levelem,
megőrölve
kávénak a gyökerem,
és
ezer bajra jó vagyok,
hogyha
fekszel betegen.
Virágomból
koszorút is fontak,
fejdíszéül,
néhány „királykisasszonynak”.
Nyárvégére
fehér bóbitát nevelek,
nevetve
fújják szét a gyerekek,
apró
magvaim vitorlázva szállnak, mint a hópihék,
így
terjedek a világban szerteszét.
2015-10-30
Tiszakécske.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése