Balatonhoz

Balatonhoz

(vallomás)

Írta: Kovács L. István

Eljöttem hozzád, régi barátom,

beteg, fáradt testem pihenést találjon.

Eljöttem, feltölteni lelkem,

a természet ölében nyugalomra leljen.

Balaton környéke, őszinte szerelem,

véled magamat, régen eljegyeztem.

Benned még nem csalódtam soha,

nincs  szívemnek nálad hűbb otthona.

Fának dőlve, víztükrödet nézem,

fehér habjaiddal mit üzenhetsz nékem.

És, ha parton ülve, lábam vízbe teszem,

lágyan, jólesően simogatod nekem.

A kötelesség, ha el is szólít tőled,

vissza jövök, mert soha nincs elég belőled.

2016. március 28.

Tiszakécske.