2016. március 15., kedd

Színház az élet



Színház az élet
Írta: Kovács L. István

Elmúlt a katarzis, már nincsen varázs,
fenn pislákol a láng, de alant izzik a parázs,
majd fellobbant egy tisztítónak hitt tűz,
a  mérgező füstje, sokakat elűz.

Elmúlt a varázs, kevés az élmény,
a néző elmegy,nem tapsol, az előadás végén,
s ki marad, össze fog, hogy új műsor legyen,
de vajh’ a rendező mit kezd e rom hegyen.

Nehéz a szereposztás, mind mást képzel,
pedig csak előre lehet menni egy szekérrel,
a kátyúból  kisegíthet némi  tolatás,
de téved, ki azt hiszi, hogy az a haladás.

Hajót is dobál vihar a tengeren,
mégis előre bukdácsol a hullámhegyeken,
törhet el  evező, vagy páran vízbe fúlnak,
de akik maradnak, erősebben húznak.

A hajó révbe ér, a porondon új előadás,
új élmény, más katarzis, szebb varázs,

2016. március 16.
Tiszakécske

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése