Színház
az élet
Írta: Kovács L. István
Elmúlt
a katarzis, már nincsen varázs,
fenn
pislákol a láng, de alant izzik a parázs,
majd fellobbant
egy tisztítónak hitt tűz,
a mérgező füstje, sokakat elűz.
Elmúlt
a varázs, kevés az élmény,
a néző elmegy,nem
tapsol, az előadás végén,
s ki
marad, össze fog, hogy új műsor legyen,
de vajh’
a rendező mit kezd e rom hegyen.
Nehéz a
szereposztás, mind mást képzel,
pedig
csak előre lehet menni egy szekérrel,
a
kátyúból kisegíthet némi tolatás,
de
téved, ki azt hiszi, hogy az a haladás.
Hajót
is dobál vihar a tengeren,
mégis
előre bukdácsol a hullámhegyeken,
törhet
el evező, vagy páran vízbe fúlnak,
de akik
maradnak, erősebben húznak.
A hajó
révbe ér, a porondon új előadás,
új
élmény, más katarzis, szebb varázs,
2016.
március 16.
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése