Siker
Írta: Kovács L. István
Vággyal
vegyes izgalom,
remegés
a színpadon.
Falak
között, mint ezüstharang,
zeng, még
az utolsó hang.
Az ideg
feszül, mint a húr,
a szív
zakatol vadul.
Majd
pillanatnyi némaság,
és színpadra
hull sok virág.
Taps,
ünnep és ováció,
felállni
lenne jó,
de
remeg a térdem,
csak a
mennyezetet nézem.
Siker…!
Még nem
hiszem el,
csak
küzdök a könnyeimmel…
2016.
szeptember 7.
Tiszakécske
Kép: Internet
Nagyon szėp vers
VálaszTörlés