Víz,víz ellen

Víz, víz ellen

Írta: Kovács L. István

Valahol messze az óceán felett,

gyűlnek a komor vihar fellegek,

gomolyogva egyre alább szállnak,

óriáshullámokkal csatáznak.

A szél felkorbácsolta a vizet,

ezért  majd néhány vitorla fizet,

a kék tenger  haragjában zöldül,

a felbőszült ég mérgesen dördül.

A napkorongja is már alig látszik,

menekül,  talán jobb, ha ő nem játszik.

Kibírja tovább, költői a kérdés.

Összecsapnak, bőszen tombol az erő,

az üvöltő széllel ömlik az eső.

Hatalmas hullám, tajték fröccsen szerte,

szürkül a felhő csökken súlyos terhe,

felszakadozik, már az ég is látszik,

a rések között a napsugár játszik.

2016. szeptember 14.

Tiszakécske