Tanya éjjel

Tanya éjjel

Írta: Kovács L. István

Holdbéli táj a tanya környéke,

kerüli az élet, múlt szépsége,

falak omladoznak, tető avul,

a nádat szél tépi róla vadul,

dőlt léckerítés a semmit őrzi,

tán a holdnak is kár itt időzni.

De a kapuja, még hűen őrt áll,

nem fog az idő a kemény tölgyfán,

mestermű szépen ívelt, faragott,

büszke lehetett rá ki ott lakott,

dombor díszei életről szólnak,

emlék, szántó, vető, aratónak.

Sarka nem nyikordul hiába vár,

ki lépne be? - arra senki sem jár-

a hold nézegeti minden éjjel,

szereti, hogy dacol az idővel,

hideg fénye végig csillan rajta,

mintha ember kedvest simogatna.

2016. szeptember 30.

Tiszakécske.