A vándor
Írta:
Kovács István
Hosszú
útról, fáradtan megérkezve,
Elteszi a
mát.
Leteszi
poros köpenyét,
Sáros
bocskorát,
A holnapnak
adja vándorbotját.
Arcát még
megfüröszti,
Lenyugvó nap
bíbor sugarába.
Rákacsint a
holdra,
Elmond egy
imát a holnapér.
És csillagokkal
ölelkezve aludni tér!
2014-03-06
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése