2014. július 31., csütörtök

Katonadolog I. ( Visszaemlékezés)



Katonadolog I. (Visszaemlékezés)
Az eset még a múlt században történt (1981). Már a katona idő vége felé közeledtünk néhányan. Történt, hogy egy gyakorlat alkalmával a Balaton környéki hegyek között indultunk harcba a sógorok ellen –ki a fenének kellenek ilyen sógorok-, mert ugye ők akkor semlegesek voltak, de tudta a vezérkar hogy baj esetén nem a Varsói szerződést támogatnák! Szóval lényeg hogy győztünk!
A harc végén bevagonírozáshoz indultunk egy vasútállomásra, de mivel sok egység és alegység vett részt a csatában sort kellett várni! Mindenki nem fért az állomásra. Nekünk az okosok kitalálták, hogy a falu felsőrészén kell várakozni. A kijelölt várakozási körletet úgy jelölték ki, hogy a falu fölött lévő út mentén van egy sor ház menetirány szerinti baloldalon, jobboldalon egy patak, az út és a patak között akkora hely, hogy oszlop alakzatban besorolva várakozhatunk sorra kerülésünkig. Ez szép is volt, de azt a térképszobából nem látta az okos, hogy az a házsor nem olyan házsor, hanem présházsor belenyíló 50-100méteres pincékkel! Viszont Gyulánk a parancsnoki harcálláspont rádiósa nagyon jól látta e tényt. Miután a parancsnoki kar elvonult ebédelni Gyulánk gyorsan végig robogott összeszedte a konzerveket, vagdalt hús és mogyorókrém konzerv (utáltuk), és két műanyag kannával kezében az őrséggel összekacsintva elment barterezni, azaz a konzerveket borra cserélni. Ügylet sikerrel zárult Gyula vissza, kiosztotta mindenkinek az adagot, ami járt a konzervért. a maradékot magának beosztva nyakalni kezdte, már tele volt, mint a déli busz mikor hallom keresi a század pk. Mondom, neki Gyula gyorsan búj, el majd ki magyarázlak. Gyulám el is bújt, de nem azért, hogy ne lássa meg a főnök, á fenét. Egy söröskorsót 0,5 l. Megtöltött borral és a fejével együtt a korsót is kinyújtva oda szólt a parancsnoknak „ gyere, Pityu igyál egy kehellyel”! Na, mondom ebből futkosó lesz. De a pk. csak annyit mondott neki majd a laktanyában megbeszéljük, nekem meg „dugd, el jól nehogy valaki meglássa” majd otthon számolunk! Szó-szó haza értünk elrendeztünk mindent, század sorakozó parancs kihirdetés: „gyakorlaton tanúsított kimagasló eredményért eltávozást engedélyezek…. Gyula szakaszvezetőnek….stb”! Ennyi lett a Gyula büntetése, de ezt csak hárman tudtuk a század pk., Gyula és én. Ha ez kiderült volna, úszik a háromszoros kiválószázad cím, a pk soron kívüli előléptetése és lehet, hogy Gyula futkosón végzi az utolsó párhetet! Amúgy nagyon jó parancsnokunk volt!
2013-12-28.
Tiszakécske


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése