A nagy fogás

 

A nagy fogás

Írta Kovács L. István

 

Egy korhadozó deszka stégen,

ül a horgász,s dolgozik a szereléken,

a botját összerakva,

horgát, messzire a vízbe dobta,

néma csendben, a vizet nézi,

vajon lesz e fogás, ma, itt néki

lesz e néhány apró hala,

vagy, tán ma sem lesz vacsora?

S míg e képen gondolkodik,

egy kis hal, a horogra akaszkodik,

kiemeli óvatosan, körbe nézi,

ez nagyon apró falat, úgy ítéli,

a horogról óvatosan leakasztja

nőjél még egy kicsit, így szól

és a víznek, szépen visszaadja.

 

Másodszor is felcsalizza horgát,

jó nagy ívben meglendíti botját,

S alig hogy a horog vízbe csobban,

már fut az orsó egyre jobban.

Nagy lesz a hal, véli az ember,

vissza is ránt nagy lendülettel.

Kezdetét veszi egy gigászi harc,

Sokáig tart izzad, belefárad az arc,

Végül szákban tátog a jutalom,

most trófea, estére vacsora az asztalon.

 

2015-08-09

Tiszakécske