Virágok világa

 

Virágok világa

Írta: Kovács L István

 

Virágok, soha nem nyílnak értelmetlenül,

életük rövid, hamar hullanak szirmaik,

míg nyílnak az emberek  örömüket lelik.

 

A lélek is örül, másként érez legbelül.

fénylik a szem, melegszik a jég ölelte szív,

széles örömmel, egy cseppnyi boldogságra hív.

 

Kertek, erdők, mezők virágai, gyümölcsfák,

pitypang és gesztenyefa egy sem nyílt hiába,

színt festettek Tavasztól, Őszig a világba,

 

Mikor pirkad, s a hajnal fénye égre terül,

mintha a rigó hangja ércesebben szólna,

nyílásukra dallá lesz a bús gerle nóta.

 

Ha szirmuk lehull, jönnek bús szürke estek,

jön a szomorú, színtelenre fordult világ,

sápadt fény és szorongva nyíló magány virág.

 

2021. 05. 15.

Tiszakécske.