Mindent gyógyító orvosság
Írta: Kovács L István
Ilyen
varázsszere, amiről most mesélni fogok, még Óz-nak, a legnagyobb varázslónak
sem volt. Sőt erre a leghíresebb Petibohóc sem volt képes.
Egyszer
volt, hol nem volt, élt egy kisfiú, aki csak most kezdett el járni, de menni
nem is igazán tud, inkább szaladni, viszi előre a lendülete. Anya kiálthat,
amit és amennyit akar, a kis energiabomba nem is hallja. Egyszer csak, zsupsz,
kiszalad alóla az út, és a kicsi térdről és könyökéről, viszi a bőrt, komoly
fájdalmat okozva. Anya odaszalad, felkapja, leporolja a kis üvöltő csemetéjét,
de hiába minden vigasztaló szó, az apróság vigasztalhatatlanul üvöltve, hullajtja
a hatalmas könnyeket. A mama már messziről hallja, hogy baj van, ki áll, várja
a kicsi unokáját. Aggódva kérdezi mi történt? A kicsi eltorzult arccal mutatja
sebeit, de már nem sír annyira. A mama látványa már fájdalomcsillapító hatású
volt. Közben ruhát nedvesít a mama, óvatosan, nagy sziszegések közepette letisztítja
a sebet és mielőtt bármilyen kenőccsel bekenné, előveszi a legerősebb és
mindenre jótékonyan ható orvosságát, a puszikat. Szépen körbe puszilja a
sebeket, a kis arcocskát, mely a könnyektől kissé még maszatos, de nem számít,
az ráér. A sebek fontosabbak. A puszik után megkapja a megfelelő kenőcsöt, s
míg mama az arcocskát is rendbe hozza, anya hoz egy Dörmi szeletet, és mintha
mi sem történt volna, ragyog a kis arcocska. De azért a papának is megmutatja
sebeit, s mivel szókincse még nem elég terjedelmes, kézjelzésekkel,
hümmögésekkel kéri rá a puszit.
A
mama varázsszere nagyon hatásosan gyógyítja az asztalsarkával, szekrénnyel és
más egyéb útakadályokkal való találkozás okozta kemény koppanásokat, dudorokat
is.
2021.
06. 11.
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése