Becserkelt hajnal

 

Becserkelt hajnal

Írta: Kovács L István

 

Ablak mögül keresem sötétárnyak tűnő képeit,

nézem az éj repedésén ébredő hajnal fényeit,

ezernyi színnel festi meg a szürke felhők széleit.

 

Az éjszaka súlyos álomárnyai rongyosra tépve,

lassan eltűnik mögötte a Hold, s a csillagok fénye,

a Nap, aranysugarakat fon az ég kék köpenyébe.

 

Madár fuvolája metszi félbe a hajnali csendet,

dallamára, harmatos rózsaág táncol vele egyet,

és a távolból, egy öreg kakas érces hangja zengett.

 

Macska jött óvatosan, a madárban reggelit látott,

egy fűszál épp csak rezzent, s a madár gyorsan tova szállott,

így vadászunk egy becserkészett éticsigával játszott.

 

Pillanatnyi csend lett, majd szép lassan elindult az élet,

kertkapu nyikorgással sóhajok szálltak fel az égnek,

az ajkakról jó reggelt kívánva, szóltak köszöntések.

 

2021. 05. 26.

Tiszakécske