Gyűrt lepedőn
Írta:
Kovács L István
Gyűrt lepedőn álmok járnak,
gyermekkori régi vágyak,
tüllruhában, spicc cipőben táncolok,
izgalomtól kipirultan lángolok.
Hajlok, mint rózsabokor a
szélben,
szállok, mint fehér pillangó a
réten,
a zenében soha nincs szünet,
s visz, visz tovább a lendület.
De hová lettek az álmok?
Túl hamar reped meg az éj,
messze a távolban épp hajnal kél,
nyílként röppen föl a Nap sugara.
Álmoknak lészen kegyetlen
gyilkosa,
sok már így is vánkos ravatalon
nyugszik,
vagy gyűrt lepedő redőibe veszett,
mint távoli csillagok,
elérhetetlenek.
2020. 05. 24.
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése