Felhő kép
Írta: Kovács István
A lépcsőn ülök elmélázva!
Bámulok egy pocsolyába s hallgatok,
Kóstolgatom a nélküled bánatot.
Miközben a víztükörben felhők játszottak,
A csönd ellopta a távolságot.
Oda ballagott, s mellém ült.
Egy darabig Ő is hallgatott,
Aztán mesélni kezdett,
Szépeket.
Szépeket.
Rólad!
És a víz tükrére,
Megrajzolta,
Felhőkből
az arcodat!
2014-08-13
Tiszakécske.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése