Megunt élet
(Tragédia,
megrázó)
Írta: Kovács István
Az óra
négykor csörgött.
A férfi
fölkelt, töltött egy kupica pálinkát és felhajtotta. Fölkészítette a kávét, és
míg lefőtt, felöltözött. Munkaruha, csizma, kalap, permetezni indult. Cukor
nélkül forrón megitta a kávét és kiment a hátsó kamrába. Már este előkészített
mindent, hogy most reggel csak bepakol a kis traktor kocsijába és indul is. Még
egyszer ellenőrizte visz e mindent. Nagydarab szőlője volt és benne néhány
fontosabb gyümölcsfa. Alma, körte szilva. Gondolta, ha korán kezd nem lesz
olyan meleg és tíz- fél tizenegy körül haza is ér. Munkahelyéről már régen elbocsájtották, (a
rendszerváltásnak nevezett időszak első áldozatai között) és nem is talált
másikat, sehova sem vették föl. De unatkozni sem volt ideje, mert mindig akadt
valami, otthon vagy napszámba. A baj csak az volt, hogy nagyon unta, szeretett
munkahelyen dolgozni, emberek között lenni. Otthon is egyedül végezte dolgát,
mert a feleség a háztartást vitte és ott volt a két gyerek is.
A napszámot
is az esetek kilencven százalékban egyedül csinálta.
Ki ért a
szőlőbe és nekilátott elvégezni a feladatát. A BI 58 –ból jócskán maradt,
hiszen vett egy két decis üveggel és csak féldecire volt szüksége. Egész idő
alatt, míg dolgozott azon törte a fejét miként hajtsa végre, amit kitervelt.
Gondolt Ő a gyerekekre is az asszonyra is, de a keserűség, a kilátástalanság
erősebb volt mindennél!
Végzett a
dolgával, szépen elmosta a felszerelését, összepakolt és haza indult!
Otthon
bepakolt mindent a kamrába, elrendezte a dolgait és leült a hokedlire, kezében
a maradék méreggel. Lecsavarta a kupakot, pár pillanatig maga elé bámult majd,
mint ha csak pálinkát inna, felhajtotta a mérget.
Fölállt és
bement a lakásba, a család a konyhában volt, végig nézett rajtuk és így szólt:
Soha ne
feledjétek, szeretlek benneteket és bocsássátok, meg amit tettem!
Miért mit
tettél nézett rá rémülten a felesége, a gyerekeket kiküldte játszani az udvarra
és ujjra kérdezte.
Mit tettél
az Isten áldjon meg?
Megittam a
mérget, a BI 58- at!
Jézusom most
mit csináljak?
Kirohant az
asszony, hogy segítséget kérjen a szomszédtól, hívja gyorsan a mentőt!
Mire
visszaért a lakásba már rosszul volt a férje, kezdett hatni a méreg.
A mentő
elvitte.
A kórházban
kimosták a gyomrát, de mire odakerült már annyi felszívódott a méregből, hogy
megállítani már nem, csak lassítani tudták az elkerülhetetlent. A férfi még
három napig szenvedett, de maga választotta sorsa beteljesült…
2014-08-02
Tiszakécske.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése