Isten és az Ő malmai!
Mostanában
gyakran hallom, Isten malmai lassan őrölnek. Bevallom, fogalmam sincs, hogyan
őrölnek azok a malmok. Ismereteim szerint (ám lehet, hogy tévedek) egyetlen
szentírásban sem olvastam róla, hogy lennének malmai. Megteremtette a világot
olyannak amilyen, de malmokat valahogy nem.
Ez a mondás
ugye arról szólna, ha valami ügyintézésünkkel lassan haladunk, packázik a
hivatal, lenéznek bennünket stb., na, már most, ehhez Istennek és legfőbb képen
a malmainak semmi köze!
Viszont nekünk,
embereknek annál több. Valahogyan lassítani kéne, nem kéne, mindent adj uram Isten,
de azonnal, módra intézni (intéztetni), mert ugye a rétes evésnek is sora van!
Csak rohanunk, minek, és legfőbb ként hová? Senki nem tudja, de ráfogjuk
Istenre, pedig ha kicsit úgy magunkba mélyedve megállnánk, párszóra, egy
mosolyra vagy kézfogásra, már nem is lenne baj Isten malmaival! Be vannak
zárkózva az emberek, elfordultak Istentől, nincs bizalom, csak az önmarcangolás
és a hivatkozás a malmokra!
Ki kell
mozdulni, visszaszerezni a hitet, bizalmat, barátságokat. Manapság ha valamilyen
rendezvény van, kiállítás, kulturális vagy egyéb, olyan alacsony szintű a
látogatottság, sokszor még az érintettek hozzátartozói sem mennek el. Fél
mindenki mindenkitől, miért? És akkor Isten malmai a hibásak.
Meg állni,
lassítani, mosolyogni, összejönni, barátkozni, állítólag társas lények volnánk.
Szebb lenne az életünk.
2014-02-02
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése