2014. augusztus 14., csütörtök

Utazás



Utazás
Írta: Kovács István
Úttalan utakon bolyong a lelked,
Bármerre mész nem találod helyed.
Kérdéseidre nincsen válasz,
Új utat, ej, hol találhatsz.
Ha lelöktek egy vonatról,
Nem ülhetsz az árokparton.
Mert, míg szíved cserepeit illesztgeted,
Az élet elszalad melletted.
Állj fel, még ha fáj is,
Indulj tovább máris.
Vágj az arcába egy mosolyt,
Már nem számít, hogy ki volt.
Hosszú még az út,
Lesz új állomás,
Majd fölszáll valaki más.
S ha engeded, megfogja kezed,
És együtt utazik, veled.
2014-05-18
Tiszakécske



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése