Kiállításon XXI. fejezet.

Kiállításon  XXI. fejezet.

Írta: Kovács L István

A napok szépen teltek, rengeteg munkával, egyeztetéssel az ünnepségről. Szeréna sem tudott haza jönni amikorra tervezte. Sok volt a dolog a kiállítás körül, mert már szervezték a következőt is, amit Budapesten kívántak megrendezni. De azért esténként beszéltek, vagy SMS-t váltottak. És minden második este Tádé gyerekeire vigyázott, pedig ott volt a nagyi is. Anna műtétje jól sikerült és párnap elteltével és egy gipszmellénnyel haza engedték.

Végül két hét elteltével haza jött Szeréna is. Ármin kiment érte a repülőtérre, útközben csak a lány csacsogott, de Ő szívesen hallgatta a beszámolót. Egy kanyarnál Ármin nem arra fordult amerre az erdei lak van, hanem amerre Ő lakott.

  -Hová viszel szépfiú, nem erre lakunk? Vagy meg akarsz szöktetni? –Nevetett föl a lány.

Valami olyasmi, meglepetés út, nem fog sokáig tartani ne félj, sőt fájni sem fog.

Ármin lassított, a már nyíló kapu elé pont akkor ért, mikor az teljesen kinyílva megállt. Óvatosan hajtott át a kapu sínjén, Szeréna csak hüledezett, mikor meglátta a gondozott füvet és az arborétumszerű kertet.

  -Mi ez? Hová hoztál? Valami panzió, vagy kis szálloda? Mekkora ház ez?

Isten hozott a Wasady portára. Ez itt az én tulajdonom, mindenestől. Gyere, fölmegyünk, hagyd a csomagodat, majd visszajövök értük. Belül ne várj palotát, egyszerű legénylakás.

Szeréna megállt az ajtóban mikor meglátta, hogy akkora hall van előtte, mint az ő teljes háza, Tiszta, tágas, világos. Kevés, de ízléses berendezéssel, gyönyörű nehéz kovácsolt csillárral. Végig sétált a lakáson, ajtó alig volt, inkább csak a nyílások, azok viszont szélesebbek, mint egy normál ajtó. Csak a háló és fürdő szobákon lehetett nyílászárókat látni. A födőszoba is nagy volt, benne a wc, hatalmas kád és zuhany, alatta széles, rozsdamentes ülőke.

  -Ez óriási, kié volt ez a ház, hogy ekkora? – kérdezte mikor meg tudott szólalni.

Senkié, üres telket vásároltam, én építtettem a házat és a kertet is. Ennek ilyennek kellett lennie. – mondta miközben elkészítette a kávét és leültek a konyha asztalnál.

Tudod volt idő, sajnos csak nagyon rövid, amikor itt nyüzsgő élet folyt.

  -Elmeséled? Tudod mi a furcsa nekem, sehol nem látok fotókat, a falon, vagy szekrényen.

Elmesélem, mert én következem, és a terhemet le kell raknom, már nagyon nehéz, és az orvos igaz sokat segített, de nem az igazi megoldás.

Előtte pihenned kéne, nem volt fárasztó a repülés? Felhozom a csomagodat, tusolhatsz is, ha akarsz. Adok egy vastag törölközőt, amit a padra teríthetsz és ülve is kipróbálhatod a zuhanyt.

  -Jó, de kell a fürdő szettem, hozzuk föl.

Míg a nő fürdött Ármin ismét megcsillantotta szakácstudományát, készített egy gombás sertésragut, kanállal, deszkáról szaggatott galuskával, céklasaláta csak bolti volt.

Vacsora közben apró, szinte semmiségnek mondható dolgokról beszélgettek. Utána teát készített Ármin és beinvitálta a dolgozószobába a lányt, hogy ott diszkrét zene mellett beszélgessenek. Szeréna megcsodálta a rajzasztalt, ilyet még nem látott és a kanapé végén álló szekrényen a zenét szolgáltató csúcs eszközt, a falon nagy lapos Tv terpeszkedett. A lélegzete is elállt, de nem kérdezett semmit, várta, hogy vendéglátója kibontakozzon. Félig ülő, félig fekvő helyzetet vett föl a kanapén és várakozóan kortyolgatta a teáját.

Míg a főiskolán tanultam már akkor is dolgoztam, kerestem, spóroltam, igyekeztem szerényen élni, vállalkozást is akartam, és egyetemre is szerettem volna menni. A pénzemmel beszálltam egy jól menő kisvállalkozásba, de dolgoztam is ott fizikai munkát, tapasztalatszerzési céllal, nem csak kereseti lehetőséggel. Szépen gyűlt a pénzem, nagyon fölkészültem a saját iskoláztatásomhoz. De, akihez betársultam rosszul gazdálkodott, csőd közeli állapotba kerültünk és ahelyett, hogy kiléptem volna oda adtam a pénzemet, ami félre volt téve. Ő meg kiforgatott mindenemből. Teljes csőd, idegösszeomlás, kórház. Másfél hónapot töltöttem szanatóriumban, ami ott történt azért örökké hálás leszek egy idősebb embernek. Azóta sajnos elhunyt. Valami pénzügyi szaki volt, mert, megtanította, hogyan kell bánni a pénzzel. Hová és hogyan kell befektetni, részvényekkel játszani.  Bár az egyetemen halasztást kértem, de olyan gyorsan sikerült anyagilag talpra állni, hogy magam is alig hittem. A következő ősszel kezdhettem az egyetemet. Két év volt, csak mert a főiskolát beszámították. Így lettem gépészmérnök gyártástechnológia szakon.

Látta, hogy vendége kezd pilledni, abba hagyta a történetet és ráfigyelt.

Kérsz valamit, Szeréna, vagy elfáradtál, pihennél, aludnál?

  -Igen, ha lehet, folytassuk inkább holnap, kérlek.

Rendben van, gyere, megmutatom, hol fogsz aludni, és veszek elő ágyneműt…

Jó éjszakát!

  -Jó éjszakát!

Ármin még kiült a teraszra, élvezte az esti csendet, nézte a csillagokat. Kicsit könnyezett, majd, mint minden este bocsánatot kért és elment aludni.

2018. március 12.

Tiszakécske

Folyt. köv.