Jó barátom…
Írta: Kovács L István
… csendesen
kérdezem,
rég
találkoztunk, hogy vagy kedvesem,
hogy
telnek magányos napjaid,
szántják-e
sorok hófehér lapjaid?
Lát-e
festéket, ecsetet, vásznad,
vagy
kimosva, szárazon sorukra várnak?
És mondd,
rendben van-e az egészséged,
láz, fájdalom
vajon gyötör-e téged?
Egyensúlyban
van-e nálad test és lélek,
nem nehéz
a teher mit rád mért az élet?
És hogy
vannak gyermekeid, a család,
látogatnak,
nyitnak ajtót néha-néha rád?
Milyenek
az emberek, ebben a nagy zajban,
van-e
tisztelet, megértés, kézfogás a bajban?
Mesélj
arról, milyen idők járnak felétek,
van-e
kára a nagy tavaszi szélnek?
Látod,
csak kérdezek, járatom a számat,
ha
rosszkor jöttem, zavartalak, bocsánat.
Most
éjjel van, elhagytam a szobát,
az esti
séta átszűri a nap minden baját.
Ha
olvasod, adj egy apró jelet,
célba
ért, megtalált az üzenet.
S túl,
minden más egyében,
küldöm
szeretetem, ölelésem.
2020. 02.
02.
Tiszakécske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése